Az alapítás gyakori kérdései

A korlátolt felelősségű társaság Magyarországon az egyik legelterjedtebb társasági forma. Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A korlátolt felelősség azt jelenti, hogy a társaság kötelezettségeiért, ha a törvény másképpen nem rendelkezik a tag nem köteles helytállni, így korlátolt felelőssége végeredményben kizárólag a tagoknak van.

Az alapító, azaz a jogi személy mögött álló természetes személy

Korlátolt felelősségű társaságnál két típust különböztetünk meg, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot illetve a többszemélyes korlátolt felelősségű társaságot. Ez attól függ, hogy a társaság tagjait egy illetve több személy (akár lehet jogi személy is) teszi ki. A társaság alapításánál elsődleges szempont a taggyűlés összehívása illetve a döntéshozó szerv, aki lehet egyedül egy személyben az alapító is, vagy többszemélyes társaság esetében alapítók. Az alapítás során meghatározásra kerülnek az alábbi kérdések:

1.         Határozat arról, hogy korlátolt felelősségű társaságot alapítanak.

2.         Hány tagja lesz a korlátolt felelősségű illetve milyen vagyoni hányaddal rendelkeznek a tagok

3.         Társaság elnevezése illetve a rövidített elnevezése

4.         Társaság székhelye

5.         Társaság törzstőkéje

6.         Ügyvezető személye

7.         Társaság elektronikus elérhetősége / elektronikus kézbesítési címe

8.         Tevékenységi körök felsorolása

9.         Létesítő okirat elfogadása

10.       Jogi képviselő megbízása

1. Határozat arról, hogy korlátolt felelősségű társaság alapítására kerül sor.

Egy alapító esetében egyszemélyes, több tag esetében többszemélyes korlátolt felelősségű társaságról beszélünk. A létesítő okiratot egyszemélyes társaság esetében alapító okiratnak, többszemélyes társaság esetében társasági szerződésnek nevezzük. Az alapítónak a társaság megalakulását írásba foglaló jegyzőkönyvben kifejezetten nyilatkozni kell arról, hogy megalapítja a nevezett korlátolt felelősségű társaságot.

2. Hány tagja lesz a korlátolt felelősségű illetve milyen vagyoni hányaddal rendelkeznek a tagok

A jegyzőkönyvben feltüntetésre kerül az alapítók személye a hozzájuk tartozó személyes adatokkal illetve a vagyoni hozzájárulásuk a társaságban. Ezek az adatok több okiratban is feltüntetésre kerülnek. Ezeket az adatokat a tagjegyzéknek és a létesítő okiratnak is tartalmaznia kell.

Jogi személy tag esetében feltüntetésre került a jogi személy adószáma, székhelye, képviseletre jogosult neve.

3. A társaság elnevezése illetve rövidített elnevezése

Társaság elnevezése több problémát vet fel a gyakorlatban. Az esetek többségében az alapítók egyszerű nevet szeretnének. Az eredmény a gyakorlatban az szokott lenni, hogy az adott név vagy foglalt, azaz már rendelkezik a cégnyilvántartás egy ilyen nevű társasággal vagy jelentősen hasonlít a név, azaz összekeverhető a két társaság.

A 2006. évi V. törvény (Ctv.) ide vonatkozó pontjai (3. §- 6. §) részletesen szabályozzák a társaság névválasztásával kapcsolatos kérdésköröket:

3. § (1) A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.

(2) A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

(3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

(4) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől – a cégforma különbözőségén túlmenően is – egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami – különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően – megtévesztő.

(5) A cégnévnek – a (4) bekezdésen túlmenően – egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

(6) A cég elnevezésében nem szerepelhet

a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy

b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

4. § (1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával.

(2) A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető.

(3) A cégnévben az “állami” vagy “nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

(4) Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni.

(5) A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.

(6) A cégbíróság eljárása során vizsgálja a cégnév 3. § (6) bekezdésében foglaltaknak való megfelelését, és kétség esetén köteles beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően nem kell beszerezni a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, ha a bejegyzés alapjául szolgáló kérelemből és az okiratokból egyértelműen megállapítható, hogy a bejegyezni kívánt cégnév a cég természetes személy tagjának nevére való utalást tartalmaz.

Célszerű névfoglalási eljárást kezdeményezni, amelyből megtudhatjuk, hogy a választott név megfelelő-e arra, hogy rá építve cégdokumentumokat nyújtsunk be a bejegyzési kérelemkor. A névfoglalási kérelem illetékköteles, azonban ha pl.: nem egyszerűsített cégbejegyzési eljárás szerinti bejegyzési kérelmet nyújtunk be (amelynek az illetéke jóval magasabb), célszerű ennek a költségét is leróni megelőzve ezzel azt, hogy esetleges névprobléma esetén ismételten be kelljen nyújtani az adatokat.

6. § (1) Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a (3) bekezdés alapján névfoglalással élt.

(2) A cégbíróság – jogi képviselő által elektronikus úton benyújtott kérelemre, illeték megfizetése ellenében – a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés időpontjában a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más cég szerepel-e.

(3) Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, illetve a cégnév nem foglalható le. A cégbíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.

Felvetődik a kérdés, hogy mi a teendő, ha településnevet vagy városrészt szeretnénk alkalmazni a társaság elnevezésében?

Elsősorban figyelemmel kell lenni arra, hogy a név már ne legyen foglalt illetve tulajdonnév esetében az alábbira:

Amennyiben város vagy városrész elnevezése kerül be a névbe bejegyzés során a cégbíróság azonnal elutasítja a bejegyzési kérelmet figyelemmel arra, hogy nem történt becsatolásra az illetékes Hatóság jelen esetben, ha a névben szeretnénk, hogy szerepeljen példának okáért az „Óbuda” szó szükséges az illetékes helyi Önkormányzat képviselő testületének a hozzájárulása, amit képviselő testületi ülésen fogad el a testület.

Természetesen, ha ez a hozzájárulás nem került becsatolásra az alapdokumentumok közé, akkor a cégbíróság azonnal elutasítja a kérelmet és ismételt benyújtásra szólít fel minket. Természetesen, a cégbírósági határidők és az önkormányzatok testületi ülései nem fedik egymást, így határidő hossza a cégbejegyzés tekintetében akár hónapokkal is elhúzódhat, felvetődik tehát a kérdés, hogy egy társaságnak megéri ennyit várni annak érdekében, hogy az általa választott elnevezés feltüntetésre kerüljön.

Egyéb tulajdonnevek esetében feltétlenül a fent említett jogszabályi háttérre kell hagyatkozni.

A társaság rövidített elnevezése gyakorlatilag megegyezik a társaság elnevezésével, azzal a különbséggel, hogy nem kerül mögé feltüntetésre a „korlátolt felelősségű társaság”, csupán a vezérszó és a „Kft.” jelölés.

4. A társaság székhelye, központi ügyintézésnek helye, telephelye

A társaság székhelye az az ingatlan, ahol a részére érkezett postai küldeményeit átveszi, illetve a jelenlétét cégtábla jelöli.

Természetesen egy társaság több helyen is jelen lehet, illetve végezheti a tevékenységét egyszerre, de a jogszabály megköveteli, hogy minimum a székhely megjelölésre kerüljön.

Székhelyen kívül beszélhetünk telephelyről, fióktelepről illetve a központi ügyintézés helyéről.

A telephely a székhellyel azonos településen rendelkező más ingatlan címe, fióktelep pedig a székhelytől eltérő másik településen elhelyezkedő ingatlan.

Központi ügyintézés helye pedig a „döntéshozatal helye”, ami azonos lehet a cég székhelyével. Abban az esetben, ha a kettő eltér, azt a létesítő okiratban fel kell tüntetni (szerződésminta szerinti létesítő okirat esetén aláhúzandó)

7. § (1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.

(2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Általános szabályként mindenekelőtt azt érdemes kiemelni, hogy székhelyként, telephelyként, illetve fióktelepként a cég csak olyan ingatlant jogosult a létesítő okiratban megjelölni, amely vagy a cég tulajdonát képezi (tulajdoni lappal igazolandó), vagy amelynek használatára a cég megállapodás alapján – például bérleti szerződés – jogosult (a megfelelő szerződéssel igazolandó).

4.1 Székhely

A Cégtörvény szerint cég székhelye a cég cégjegyzékbe bejegyzett irodája, amely egyúttal a cég levelezési címe is. A cég székhelyén történik a levelek és iratok átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása. A cégnek a székhelyét cégtáblával meg kell jelölnie.

Az esetek többségében a cég székhelye egyúttal az a hely is, ahol a cég fő működése zajlik. Fő működés alatt a Ctv. fogalmai szerint a központi ügyintézés helye értendő, tehát ahol a cég működésével összefüggő döntéséket meghozzák – másképpen kifejezve, ahol a cég vezetése található.

A cég székhelyeként a cég jogi képviseletét ellátó ügyvéd vagy ügyvédi iroda is vagy azzal foglalkozó székhelyszolgáltató is bejegyeztethető. A székhelyszolgáltatás alapján a cég megbízásából az ügyvéd vagy ügyvédi iroda vagy a székhelyszolgáltató gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról. Értelemszerűen, amennyiben a cég székhelyszolgáltatást vesz igénybe, nagy valószínűséggel a székhelytől eltér a központi ügyintézés helye (és így külön fel kell tüntetni a létesítő okiratban), hiszen elég valószerűtlen, hogy a cég működésével összefüggő döntéshozatal nem az ügyvédi iroda székhelyén történik.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.

4.2 Központi ügyintézés helye

A Cégtörvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cég fő működési helye a bejegyzett székhelytől elkülönüljön. Ez a hely a központi ügyintézés helye.

Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban fel kell tüntetni, és kérni kell a központi ügyintézés helyének cégjegyzékben történő bejegyzését.

Ez például akkor fordulhat elő, ha a székhely nem jelent többet bejegyzett irodánál, kézbesítési címnél, a cég működésével kapcsolatos ügyintézés és döntéshozatal a székhelytől eltérő helyen történik. Ezt a helyet nevezzük a központi ügyintézés helyének.

A Cégtörvény nem írja elő, hogy a cég központi ügyintézésének helyét cégtáblával megjelöljék, azonban a gyakorlatban ez célszerű lehet.

4.3 Telephely

A Cégtörvény értelmében a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Következésképpen, lényegében minden olyan hely, ahol egy társaság a székhelyén kívül üzleti tevékenységet folytat, telephelynek minősül.

4.4 Fióktelep

A fióktelep valójában speciális értelemben vett telephelyet jelent. A Cégtörvény szerint a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye.

Sem a telephely, sem a fióktelep vonatkozásában nem írja elő a Cégtörvény, hogy ezeket a helyeket is cégtáblával kellene megjelölni, de hasonlóan a központi ügyintézés helyéhez gyakorlati kérdés szempontjából célszerűnek tűnik.

Székhely megjelöléséhez hozzájáruló nyilatkozat szükséges a tárgyi címen lévő ingatlan tulajdonosától, bérlőjétől. Jelen nyilatkozatban a hozzájáruló fél hozzájárul ahhoz, hogy a tárgyi ingatlant a társaság fióktelepként használhassa.

A tárgyi ingatlanban a társaság alkalmazottja, vezető tisztségviselője, vagy postai küldemény átvételére jogosult meghatalmazottja köteles az illetékes Hatóságoktól vagy más személyektől érkezett postai küldeményeket átvenni.

Az átvétel fokozottan fontos kérdéskör, mert az át nem vett postai küldemények (kiemelten a hatóság részéről) eredményezik a cégbíróság felé benyújtott törvényességi felügyeleti eljárások iránti kérelmek jelentős részét, hivatkozva arra, hogy a társaság a jelzett székhelyen nem található.

Ugyanígy különös figyelemmel kell lenni, hogy a cégtábla jól látható helyen elhelyezésre kerüljön.

Például, ha az adóhatóság észleli, hogy az általa küldött levelek a cég székhelyén nem kerülnek átvételre, akkor elrendeli a helyszíni szemlét és jegyzőkönyv felvételét. Ha az adóhatóság észleli, hogy a társaság a jelzett székhelyen nem található rendelkezhet adószám felfüggesztésről, törlésről illetve kezdeményezheti az illetékes cégbíróságon a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, amelyben ha a társaság nem gondoskodik a törvényellenes állapot megszüntetéséről, akkor a céget az illetékes cégbíróság kényszer törölheti.

Megosztó, de egyre közkedveltebb jelenség a székhelyszolgáltatók megjelenése. A székhelyszolgáltató vállalja, hogy az ingatlanban ahol működik, térítés ellenében kihelyezi a társaság nevét, hozzájáruló nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlant a társaság székhelyként használja, és meghatalmazás útján átveszi a társaság részére érkezett postai küldeményeket.

Az ügyfél számára előnyös, mert a társaság székhelye a törvényi szabályozás alapján rendeltetésszerűen működik, a postai küldemények átvételre kerülnek és elektronikus és/vagy személyes úton továbbításra kerülnek az ügyvezető vagy meghatalmazottja részére.

A társaság ügyfelei részére azonban hátránnyal is járhat, mivel ha a társaság csupán csak székhellyel rendelkezik, ami maga a székhelyszolgáltató címe, akkor felvetődik a kérdés, hogy a társaság hol végzi ténylegesen a tevékenységét.

Amennyiben kizárólag postai átvétel szolgáltatást végez, akkor a szolgáltatást igénybevevők hol tudnak a társaság képviselőivel ténylegesen kommunikálni?

Természetesen bizonyos gazdasági társaságok, főleg amelyekben egyszemélyes tulajdonosi kör van, aki egyúttal vezető tisztségviselő is nem tudnak fenntartani egy irodát, alkalmazottakat és a tevékenységükből kifolyólag nem irodához, vagy telephelyhez kötött a munkájuk, tevékenységük. Ebből a szempontból érthető és elfogadható, hogy székhelyszolgáltatást vesz igénybe a tulajdonos.

Az egyes hatóságok illetve a társaság pénzforgalmi számláját vezető bank szemszögéből egy székhelyszolgáltatás már kockázati tényező, hiszen egy hatósági ellenőrzés során mit találhat ott az ellenőr? Előfordulhat, hogy a cég székhelyén tábla mutatja, hogy a társaság a bejegyzett székhelyen található, ott a levelei átvételre és továbbításra kerülnek, mivel azt a székhelyszolgáltató leigazolja, de a tényleges tevékenység nem tűnik ki.

Akadályba ütközik a hatóság, ha nem tud kommunikálni a vezető tisztségviselővel, továbbá iratok betekintésére se kerülhet sor, figyelemmel arra, hogy az irat őrzésre a székhelyszolgáltatók nincsenek berendezkedve.

Álláspontom szerint a székhelyszolgáltatás költséghatékony és biztos megoldás arra, hogy a cég székhely szempontjából törvényesen működjön, mégis a cég ügyfelei szempontjából hátrány, mivel esetleg szolgáltatás teljesítési panasz esetén nem tudnak ténylegesen szóban a cég képviselőjéhez fordulni. Eleinte előnyt jelenthet, mégis a későbbiekben aggodalomra adhat okot a hitelezők és ügyfelek biztonsága szempontjából. A bankok bankszámlanyitás esetén kockázatkezelés szintjén már a bankszámlanyitás kezdetekor tisztában vannak azzal, hogy az adott cím egy székhelyszolgáltatót takar, ezáltal a fenti kérdések a bankoknál is felmerülnek.

Korábban említésre került, hogy a létesítő okiratban meg kell jelölni azt a tényt, hogy a társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye, amennyiben ez nem így valósul meg a gyakorlatban, úgy fel kell tűntetni azt, hogy a központi ügyintézés eltér a társaság székhelyétől, majd meg kell jelölni azt a címet is. Székhelyszolgáltatás esetében, vagy ha a társaság csupán egy olyan ingatlanba van bejegyezve, ahol csak a postai küldeményeit veszi át felmerül a kérdés, hogy akkor hol a központi ügyintézés helye?

Ha az említett két példa alapján esetleges hatósági ellenőrzésre a nyilatkozattevő azt mondja, hogy a tárgyi ingatlanban a levelek átvétele történik meg, akkor álláspontom szerint nem beszélhetünk központi ügyintézés helyéről, mivel a vezetőségi döntések nem ott születnek. Felvetődik a kérdés, hogy ha hatályos szerződésminta szerinti létesítő okirat szerint a kettő helyszín egybeesik, akkor milyen szinten beszélhetünk törvényes működésről. Jogszabályi szinten természetesen a cég törvényes úton működik, azonban ha a tényleges működésről beszélünk ez a tény nem fedi a valóságot, tekintettel arra, hogy a fent említett székhelyeken a cég jelenlétét kizárólag cégtábla jelöli illetve a levelei átvételre továbbá továbbításra kerülnek a vezető tisztségviselő vagy annak meghatalmazottja részére.

A fenti ellentmondás kifejtése álláspontom szerint számos törvényességi felügyeleti eljárásra adhatna okot ha a cég székhelye székhelyszolgáltató vagy csupán egy olyan ingatlan ahol kizárólag a levelek kerülnek átvételre és mégis a létesítő okiratban az kerül feltüntetésre, hogy a székhely megegyezik a központi ügyintézés helyével. Természetesen ezeknek a vizsgálata álláspontom szerint követhetetlenül hosszú időt venne igénybe, mégis felmerül a kérdés, hogy akkor a létesítő okirat mennyire tartalmazza a valóságot a fenti esetben.

5. Törzstőke

A társaság törzstőkéjét a tagok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulása alkotja. Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtt a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének minimum 500.000,- Ft összegnek kellett lennie. Az új Kódex ezt a követelményt 3.000.000,- Ft összegre emelte. A törzstőkét, amennyiben pénzbeli hozzájárulásról van szó a tagoknak be kell fizetni a társaság pénzforgalmi számlájára vagy a társaság házipénztárába.

A társaság ügyvezetőjének az alapításkor nyilatkoznia kell arról, hogy a társaság törzstőkéje, amely a létesítő okirat szerinti összeg a társaság tagjai által tulajdoni arányuknak megfelelően a társaság házipénztárába vagy pénzforgalmi számlájára maradéktalanul befizetésre került.

Amennyiben a társaság pénzforgalmi számlájára történik a befizetés azt igazolni kell az illetékes cégbíróság felé a pénzforgalmi számlát nyilvántartó bank részéről kiadott igazolással.

Az alapításkor a létesítő okirat úgy rendelkezhet, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétjének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás egy évnél hosszabb határidőt állapít meg.

6. Ügyvezetés és képviselet

Az ügyvezető személyét, annak kinevezését az alapító maga, vagy az alapítók szavazással határozzák meg. Az ügyvezető az a természetes vagy jogi személy, aki teljes mértékben eljár a társaság nevében, képviseli azt.

Az ügyvezetői megbízatás kinevezéssel, illetve annak elfogadásával történik. Ügyvezető lehet a társaság tagja is.

Az ügyvezető aláírási jogosultságát aláírás mintával tanúsítja. Aláírás mintát az eljáró jogi képviselő készíti és ellen jegyzi. Aláírási címpéldányt pedig csak közjegyző készíthet és jegyezhet ellen. bejegyzési és változásbejegyzési kérelem esetén nem kötelezően csatolandó irat.

Kötelezően benyújtandó dokumentum az ügyvezető elfogadó nyilatkozata, amelyben az ügyvezető kijelenti, hogy a társaság ügyvezetőjévé a tárgyi naptól fogva határozatlan időtartamra történt kijelölését elfogadja

Az ügyvezető felelőssége tudatában kijelenti, hogy tudomása van a vezető tisztségviselővel szembeni követelményekről és kizáró okokról, így arról, hogy vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Kijelenti továbbá, hogy az 2013. évi. V. törvény. (Ptk) 3:22 §-ban foglalt fenti követelményeknek megfelelek, kizáró körülmény vele szemben nem áll fenn.

Kijelenti továbbá, hogy tudomása van az ügyvezetővel szembeni összeférhetetlenségi okokról, így arról, hogy a vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.

Kijelenti továbbá, hogy vele szemben, 2013. évi. V. törvény. (Ptk) 3:115 §-ban rögzített fenti összeférhetetlenségi okok sem állnak fenn.

A nyilatkozatban nem érintett kérdésekben a mindenkor hatályos Ptk. és Ctv. vonatkozó szabályai irányadók.

Ezzel együtt a cégbírósági gyakorlat megköveteli, hogy becsatolásra kerüljön az a nyilatkozat, amelyben az ügyvezető kijelenti, hogy nincsen eltiltás hatálya alatt.

Az ügyvezető teljes felelőssége tudatában kijelenti, hogy rá nézve az 2006. évi. V. törvény. (Ctv) 9/B. – 9/C §-ban foglalt körülmény nem áll fenn, azaz:

9/B. § (1) A cégbíróság eltiltja azt a személyt,

a) akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy

c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).

(3) E § alkalmazásában eredménytelennek minősül a végrehajtás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás, illetve hatósági átutalási megbízás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.

(4) A cégbíróság a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése, illetve elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból meghozott végzésével eltiltja az érintett személyt.

9/C. § Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság – e törvényben meghatározott kivétellel – eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője. E § szerinti szabályt kell megfelelően alkalmazni, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg.

Kijelenti továbbá, hogy vele szemben, 2006. évi V. (Ctv) törvényben rögzített további összeférhetetlenségi okok sem állnak fenn.

Kijelenti, hogy az 2013. évi. V. törvény. (Ptk) 3:22 §-ban foglalt fenti követelményeknek megfelelek, kizáró körülmény vele szemben nem áll fenn.

Kijelenti továbbá, hogy vele szemben, 2013. évi. V. törvény. (Ptk) 3:115 §-ban rögzített fenti összeférhetetlenségi okok sem állnak fenn.

Egy társaságban több ügyvezető is elláthatja a vezető tisztségviselői feladatköröket. Jelen esetben a képviselet módját két csoportra lehet osztani:

Önálló aláírási jogosultsággal rendelkezik az ügyvezető, azaz az ügyek vitelében teljes mértékben önállóan jár el és ír alá a társaság nevében vagy együttes aláírási jogosultsága van egy másik ügyvezetővel egyetemben.

A törvény nem teszi lehetővé azt, hogy például kettő ügyvezető esetében az egyik ügyvezető csak önállóan írhat alá, de a másik ügyvezető az első ügyvezetővel együttesen. Amennyiben a Példának okáért egy társaságban öt ügyvezető látja el a vezető tisztségviselői feladatokat és mindegyiknek együttes aláírási jogosultsága van, úgy abban az esetben az együttes aláírás esetében elegendő kettő személynek megjelenni és aláírni.

6.1 A kézbesítési megbízott

További probléma, hogy mi történik akkor, ha az ügyvezető nem magyar állampolgár, illetve ami fontosabb, nem rendelkezik magyarországi lakcímmel?

Ebben az esetben lép életbe a kézbesítési megbízotti tisztség, amelyben a kézbesítési megbízott arra vállal kötelezettséget (megbízási szerződés keretein belül), hogy az ügyvezető részére kézbesített hatósági iratokat átvegye és azokat a részére továbbítsa.

Természetesen jelen esetben egy társaság alakulásánál, ahol a külföldi befektető céget akar alapítani, első gondolat szokott lenni az, hogy a tulajdonosnak, aki ügyvezető is kézbesítési megbízottja legyen a másik ügyvezető vagy tag. Ezt a jogszabály nem teszi lehetővé, tehát kézbesítési megbízotti feladatot egy társaságban nem láthatja el a társaság tagja vagy fordított esetben másik ügyvezetője vagy felügyelőbizottsági tag.

Visszatérve a korábban említett székhelyszolgáltatásra, az ilyen tevékenységgel foglalkozó helyek az esetek nagy részében kézbesítési megbízással is foglalkoznak, amelyet a jogszabály engedélyez.

31. § (1) A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

(2) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

31. § (4) A (2) bekezdés szerinti megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízottnak a megbízás megszűnésének tényét a 36. § (5) bekezdése szerinti módon be kell jelentenie a cégbíróságnak.

Magánszemély kézbesítés megbízott felmondása esetén a cégbíróság részére a bejelentés papír alapon is megtörténhet, azonban amennyiben gazdasági társaság kézbesítési megbízatásának felmondásáról van szó, abban az esetben életbe lép az elektronikus eljárás, azaz a cégnek a kérelmét elektronikus úton kell előterjeszteni. Ez az adott társaságnak jelenthet többletköltséget, tekintettel arra, hogy az elektronikus előterjesztéshez szükséges a hitelesített aláírási jogosultság (e-szignó), amennyiben ezzel rendelkezik, úgy mindent olyan jogi képviselővel kell előterjesztenie, aki rendelkezik azzal.

A módosított Ctv. tanúsága szerint miszerint – 72/A. § (3) A cég a törvényességi felügyeleti eljárásban kérelmét kizárólag elektronikus úton nyújthatja be – már a korábbi gyakorlattól eltérően nem elegendő a papír alapú kérelem előterjesztése, hanem e-akta formátumban „cégtörvényességi ügy” sémaválasztással kérelmet kell előterjeszteni, amelyben kérjük az eljáró bíróságot a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.

A módosításkor megfigyelhető volt egy bizonyos átmenet tekintettel arra, hogy egyes cégbíróságok, sőt még egyazon cégbírságokon belül is eltérések mutatkoznak figyelemmel arra, hogy pl. két papír alapú kérelem benyújtása esetén az egyiket befogadta a cégbíróság és megindította az eljárást, a másik esetében végzéssel a fenti jogszabályhelyre hivatkozással felszólította a kérelmezőt, hogy kérelmét elektronikus úton terjessze elő.

7. Társaság elektronikus elérhetősége

Kötelezően megjelölendő adat a társaság elektronikus kézbesítési címe, amely eltérő lehet a társaság e-mail címétől. Kézbesítési címen a cég a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratok átvételét biztosítja. Kézbesítési címen a cég a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratok átvételét biztosítja.

A jogszabály módosítás alapján a társaság alapításánál már nem e-mail címet, hanem elektronikus kézbesítési címet kell megjelölni a bejegyzési kérelemben.

8. Tevékenységi körök

A tevékenységi körök azok a teaorkóddal ellátott gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amelynek segítségével besorolható, hogy a megalakult gazdasági társaság mely tevékenységi köröket vesz fel, azon belül mely tevékenység lesz a főtevékenységi kör illetve milyen melléktevékenységi köröket fog végezni a működése során. Korlátolt felelősségű társaság alapításánál minimum egy tevékenységi kört kell megjelölni és az a főtevékenységi körbe kell tartozzon.

Melléktevékenységi köröket nem kötelező feltüntetni. A tevékenységi körök esetleges módosításához nem szükséges cégbírósági változásbejegyzési eljárás, azt az arra rendszeresített NAV adatlapon be lehet jelenteni ügyfélkapun keresztül elektronikus úton.

A tevékenységi köröknek a társaság tényleges tevékenységét kell tükröznie. Álláspontom szerint célszerűtlen a cégkivonatban több oldalon át megjelenő mennyiségű tevékenységi köröket felvenni, ha annak a jelentős részét nem használja a társaság. Egyes tevékenységi körök gyakorlása alapesetben is engedélyhez vagy szakképesítéshez kötött.

9. A létesítő okirat elfogadása

Alapító nyilatkozik, hogy – a Ptk., a Ctv. felhatalmazása alapján elkészített – a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet mellékletében található szerződésminta szerinti létesítő okiratot elolvasta és elfogadta.

Amennyiben szerződésminta szerinti létesítő okirattal alapították meg a társaságot, amely álláspontom szerint célszerű, mert elsősorban az egyszerűsített eljárásba kerül besorolásra, másodsorban a bejegyzési kérelem illetéke is kedvezőbb.

A cégbírósági gyakorlat eltérő, mivel az alapítók már a jegyzőkönyvben is elfogadják és maguk részére kötelezően elismerik a létesítő okirat tartalmát, mégis egyes cégbíróságok megkövetelik azt, hogy ezt a nyilatkozatot külön dokumentumban, a tagok által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett formában nyújtsák be a bejegyzési kérelemben.