Felgyorsult gazdasági világunkban a különböző gazdasági tevékenységek gyakorlásához elengedhetetlen, hogy a tevékenységgel foglalkozó természetes személyek egyesülésével, mint alapítók gazdasági társaságot alapítsanak. Az elektronikus cégeljárás megjelenésével a gazdasági társaságok alapítása és a különböző változásbejegyzési eljárások jelentősen egyszerűbb és gyorsabb folyamatok lettek, köszönhetően annak, hogy a rendszer teljes mértékben elektronikus, tehát elektronikus úton kerül lerovásra az illeték illetve a közzétételi költségtérítés díja, továbbá a jogszabályban megadott kötelezően benyújtandó dokumentumok is elektronikus úton kerülnek beküldésre a jogszabályban előírt formában.

Az elektronikus cégeljárásnak az lett a pozitív eredménye, hogy a kialakult rendszernek köszönhetően a gazdasági társaság alapítója, vezető tisztségviselője a szükséges dokumentumok aláírása és ügyvéd általi ellenjegyzése után napokon belül megkezdheti a munkát a cégbíróság által bejegyzett társasággal. A kommunikáció tehát gyorsabb és hatékonyabb lett az illetékes cégbíróság és az eljáró jogi képviselő között.

Az elsősorban ide vonatkozó jogszabály – Ctv. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról – megalkotásának célja:

A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton.

Természetesen az alkalmazandó jogszabályok elég szűk korlátok közé szorítják a gazdasági társaság alapításához szükséges főbb lehetőségeket. Példának okáért megemlíteném a névválasztás főbb kérdéseit vagy a vezető tisztségviselő, alapító és az esetleges kézbesítési megbízott főbb viszonyait.

Jelen oldalon és a hozzá tartozó bejegyzésekben nem egy problémára keressük a választ, hanem sorra vesszük azokat a kérdéseket, amelyek egy gazdasági társaság alapításával kapcsolatban felmerülnek. A  álláspontom szerint a gyakorlatban az alapítók illetve a vezető tisztségviselők az esetek jelentős részében nincsenek tisztában azzal, hogy a korlátolt felelősségű társaság alapításánál milyen főbb kérdésekkel kell tisztában lenni, illetve mik azok a főbb irányelvek és szabályok, amelyek betartása nélkül a benyújtott bejegyzési kérelmet a cégbíróság azonnal elutasítja. Nincsenek tisztában sok esetben azzal, sem hogy mi a teendő ha a vezető tisztségviselő levelet kap a cégbíróságtól. Az esetek nagy részében a tanácstalanság és az értelmezés hiánya ahhoz vezet, hogy a társaság ellen hivatalból vagy kérelemre eljárás indul. Ennek megszüntetése hosszadalmas folyamat, pedig sok esetben megelőzhető lenne.

A jogalkotó álláspontom szerint igyekszik szűkíteni a cégek mozgásterét. Egyre több követelmények kell megfelelni, ezáltal nagyobb a hibalehetőség is. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha több társaságban tulajdonosok vagy vezető tisztségviselők akkor az egyik társaságban megjelenő törvénytelen működés hatással van a kapcsolódó társaságra is. Példának okáért megemlíteném a vezető tisztségviselő eltiltását, amely több érdekelt társaság esetén azonnali lépést igényel a döntéshozó szerv részéről.

Álláspontunk és megfigyeléseim szerint is, ha egy természetes személy saját vállalkozásba kezdene az esetek többségében nincsen tisztában azokkal a kérdésekkel, amelyek egy társaság alapításával járnak. A társaság fenntartásával kapcsolatos alapvető kérdésekkel pedig még annál inkább sem, így érdemes minden kérdést tisztázni annak érdekében, hogy ne kelljen idő előtt felszámoltatni vagy esetleg végelszámoltatni, kényszer töröltetni a társaságot.