Az e-akta a központi rendszeren keresztül vizsgálaton megy át, amelynek sikerességéről a szintén elektronikus úton visszaérkezett digitális tértivevény ad tájékoztatást. Ha a rendszer elfogadta az e-aktát és annak tartalmát, akkor a digitális tértivevényben foglaltak nem fognak hibát mutatni, így nem szükséges felülvizsgálnunk az e-akta összetételét. Esetleges hiányosságról, vagy nem megfelelő formátum esetében a digitális tértivevényben feltüntetett tájékoztató leírásból kitűnik a hiba oka, amit orvosolni kell.

Ezen műveletek elvégzésére a jogi képviselőnek a dokumentumok keltezésétől számított 30 napja van. Bár a cégbírósági gyakorlat alapján az egy-két napos csúszás elfogadható, a határidőt nem szabad túllépni, mert akkor elutasítható a beadvány vagy maga a jogi képviselő is pénzbüntetést kaphat a késedelmes előterjesztés miatt (mindamellett, hogy a lerótt illeték felhasználásra kerül, így azt nem lehet az új eljárásban ismételten felhasználni).

A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében – ha e törvény másként nem rendelkezik – köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról.[1] A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. Bejegyzési kérelem esetén a cégbíróság nem adhat ki hiánypótlásra felszólító végzést, így amennyiben a beadott e-akta hiányos vagy ellentmondásos (pl. adatleírás miatt), akkor azt a cégbíróság azonnal elutasítja, ellenben lehetőség van az ismételt benyújtásra a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül.[2]

A társaság az illetékes adóhatóságtól adószámot kap, továbbá a cégbíróságtól megkapja az azonosításhoz szükséges cégjegyzékszámot.

Tekintettel az elektronikus eljárásra az eljáró jogi képviselőt szintén e-akta formátumban megküldött bejegyző végzésben értesíti a társaság nyilvántartásba vételéről.

Sikeres benyújtást követően az illeték felhasználásra kerül és a cégbíróság végzés formájában jóváhagyja vagy elutasítja a társaság megalakulását. A bejegyző végzés nem tartalmaz indokolást.

A bejegyző végzés tartalmazza, hogy az illetékes cégbíróság a társaság kérelmére, egyszerűsített cégeljárás (amennyiben ezt a változatot jelöljük meg) keretében elrendeli a cég bejegyzését a cégjegyzékbe. Ezt követően a bejegyezni kívánt adatok kerülnek felsorolásra.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. (2006. évi V. tv. 65. § (1) bekezdés.)

A per megindításának a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg (Ptk. 3:97.§ (1) bekezdés).

A 2006. évi V. tv. 3. számú mellékletének I-II. pontjában felsorolt okiratok vonatkozásában a jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozott, hogy a csatolt okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte.

A bejegyzési kérelemhez csatolt, valamint a 2006. évi V. tv. 3. számú mellékletének I-II. pontjában meghatározott okiratokat a 2006. évi V. tv. 37. § (2) bekezdés rendelkezése szerint a jogi képviselő őrzi.

Az eljáró cégbíróság a végzésben előadja, hogy társaság a kérvényen 50.000,-Ft eljárási illetéket elektronikus úton megfizetett.

Az okiratok a cég cégjegyzékét vezető cégbíróságon megtekinthetők tekintettel arra, hogy azok nyilvánosak és bárki számára elérhetők, azokról másolat kérhető térítés ellenében. Összegezve a fentieket az elektronikus cégeljárás keretei között zajló bejegyzési kérelem megtestesül magából a bejegyzési kérelmet tartalmazó e-aktából a visszaérkezett digitális tértivevényből, a tanúsítványból illetve a bejegyző végzést tartalmazó e-aktából.


[1] Kecskés András – Kovács Kolos – Márton Mária – Üzleti jog (2015) – 109. oldal

[2] Kecskés András – Kovács Kolos – Márton Mária – Üzleti jog (2015) – 111.oldal